A kocka rendezője hosszú évek után végre új alkotással jelentkezett. Modern Frankenstein-története ugyanannyira pszichodráma, mint amennyire a teremtény története, ez és a látványi-stílusbeli újítások különböztetik meg a hasonló témájú alkotásoktól.

A kanadai-amerikai Vincenzo Natali 1998-ban első játékfilmje, A kocka című horror hatalmas sikerét ünnepelte, és készen állt, hogy belevágjon a következő filmbe. Megmutatta hát Steve Hoban producernek az 1995-ben írt Mutants (Mutánsok) című rövidfilmje szkriptjét. Ám Natalinak egészen 2006-ig várnia kellett a pillanatra, hogy Hobannel komolyan elkezdjék tervezni a filmet. Ebben az évben Doug Taylorral elkészítették a forgatókönyv új változatát, mely egy modern, mély mondanivalójú Frankenstein történet lett. A teremtmény, mely Natali elképzelt olyan volt, mint Gollam, A Gyűrűk Ura első teljesen számítógéppel animált karaktere, akinél motion-capture technikát alkalmaztak: felvették a színész mozdulatait, és átültették a digitalis karakterre. Natali azonban Gollam figurájától eltérően - akinél a színész teljes egészében helyettesítve lett a CGI verzióval – teremtményét, Dren-t soha nem tervezte teljesen digitálisra, mert a szükséges érzelmi azonosulás lehetetlen lenne, ha teljesen mesterséges lenne a figura. Klinikai körülmények között indul a film, érzelemmentes közegben, majd ahogy a karakterpszichológia bonyolódik, a kameramunka követi ezt, és kissé zavartabb lesz, hogy tükrözze az elmeállapotokat. A kompozíciók egyre kevésbé szimmetrikusak, eltolódnak, ahogy két karakteresről hármasra bővül a keret.  A Hibrid egy karakterek által vezérelt film, mely Clive (Adrien Brody) és Elsa (Sarah Polley), két ifjú tudós bemutatásával indul, akik az életben is párt alkotnak. Közösen hoztak létre két magasan funkcionáló állati hibridet, Gingert és Fredet. Tudományos eredményeiket a szakma ünnepli. Kettejük kapcsolata sokkal több, mint egy egyszerű munkahelyi kapcsolat. Egymást lelkesítik és tolják előre. Sikereik a legyőzhetetlenség érzését kreálja bennük. Elsa tudat alatt gyerekre vágyik, így titokban megteremtik az első ember-állat hibridet, Drent. Megtapasztalhatják a szülővé válás élményét, mely a film egyik elsődleges témája lesz a morális kérdések mellett. Dren  (Delphine Chanéac) megteremtése a katalizátora a két tudóst beszippantó, lefelé tartó spirálnak, és kiderül, hogy a film inkább a tudósok józanságára és beleérző képességére fókuszál, mintsem a szörnyre. Embereket látunk szörnnyé változni, míg teremtményük nagyjából ártatlan marad.  

http://mozi24.hu/cikk/Hibrid_splice