Az nlcafe.hu oldal készített interjút a színésznővel, amelyből csipegettük a legjobb részeket.

„Elmesélnéd, hogyan kaptad meg a szerepet?

Remélem, nem sietsz nagyon. (nevet) Épp Ausztráliában forgattam egy filmet decemberben, és a sminkesemmel, Ivana Primorac-kal készülődtem – akivel már néhány alkalommal dolgoztam együtt, és nagyon jóban vagyunk. Épp arról beszélgettünk, hogy ki mit csinál majd az ünnepek alatt, és mi lesz a következő munkánk jövőre. Mesélte, hogy megváltoztak a tervei. Elrepül az anyukájához Horvátországba az ünnepekre, aztán megy rögtön San Franciscóba, mivel munkát kapott a Steve Jobs filmben. Mondja, hogy Michael Fassbender lesz a címszereplő, és Danny Boyle rendezi a filmet, ráadásul Danny épp készül Új-Zélandra, hogy találkozzon Michaellel, aki épp ott forgat valami filmet. Erre rákérdeztem, hogy ugye van benne azért női szerep is? Épp a parókámat igazgatta, amikor azt láttam a tükörben, hogy megállt mögöttem, és kikerekedett szemmel bámult rám. „Ó, istenem! Ó, istenem!” Ezt kezdte hajtogatni. „Meg kell szereznem neked a forgatókönyvet.” Azonnal rohant a telefonjáért, és természetesen nem volt térerő…

Gyakran szerzel hasonló módon szerepet?

Egyáltalán nem. Hívtam is rögtön az ügynökömet, aki gyorsan megtudta, hogy a szerepet még nem osztották ki. Próbáltam bekéretni vele a forgatókönyvet, de azt mondta, hogy azt senkinek nem adják ki. Mivel senki nem kért fel a szerepre, valahogy fel kellett hívnom magamra a figyelmüket. Tudtam, hogy egyáltalán nem hasonlítok Joanna Hoffmanra, ezért nem lesz egyszerű. Az lett a mestertervem, hogy az én kedves férjemet elküldtem egy parókaboltba, és két-három parókával tért onnan vissza. Ivana megcsinálta a sminkemet, felvettem a parókát, szereztem egy szemüveget, és készítettek rólam egy jó fényképet. Aztán a fotót elküldtem e-mailben Scott Rudinnak, a Steve Jobs producerének úgy, hogy nem írtam semmit a levél subjectjébe, és reménykedtem, hátha válaszol.

És mi volt a reakció?

Válaszként átküldték nekem a forgatókönyvet. De ahhoz, hogy meg tudjam nyitni, le kellett töltenem egy alkalmazást. Soha ne küldj nekem semmit, amihez le kell töltenem egy alkalmazást. Három stábtag segített a telefonom beállításával, mire végre meg tudtam nyitni azt a rohadt forgatókönyvet. Aztán Danny, miután meglátogatta Michaelt, hozzám is átugrott Melbourne-be. Őrült időpontban, reggel hétkor ültünk le beszélgetni, mivel aznap rengeteget kellett forgatnom, és pont Melbourne-től több órányi autózásra. Siettem, ezért ledaráltam neki, hogy milyennek képzelem a karaktert és hogyan szeretném eljátszani, valamint azt, hogy mindenben Michael támasza leszek. Szegény csak ült ott, és a nagy monológom végén csak annyit mondott, hogy „Szeretném, ha te játszanád a szerepet.” Mondta, hogy január 9-én legyek San Franciscóban, és mindezt úgy, hogy épp december 16-án voltunk valahol a világ végén, és még haza is kellett mennem.

Steve Jobs nem állt túl kedves ember hírében. Mit tudtál róla korábban, és hogyan árnyalódott benned ez a kép a forgatás során?

Tudtam, hogy Steve Jobs volt az Apple főnöke, és milyen termékeket adott a világnak, és azt is, hogy rákban halt meg, de ezen felül szinte semmit sem tudtam róla. Bocsánat, még azt is hallottam valahol, hogy nagyon kemény vezető volt. Aztán amikor Joannával beszélgettem, a történeteiből egy nagyon más Steve bontakozott ki ahhoz képest, ahogy a legtöbb ember elképzelte őt. Nem volt gonosz ember, és nem öncélúan cseszegette a munkatársait, hanem egyszerűen mindenkiből igyekezett a legtöbbet kihozni. Rendszeresen tesztelte a munkatársait. Néha csak úgy megállított valakit a folyosón, és megkérdezte, hogy ki ő, és magyarázza el neki részletesen, hogy mit csinál a cégnél.”

Forrás:http://delina.hu/