Szabó Magda ez év októberében lesz kilencven éves. A hatalmas életművel rendelkező, debreceni születésű írónő születésnapját a város számos rendezvénnyel, eseménnyel ünnepli, melyek előkészítő munkálatai már a nyár folyamán elkezdődtek.

Szabó Magda nemesi-értelmiségi családban született 1917. október 5-én, Debrecenben. Felmenői közül többen is írogattak. Apja jogász volt, városi tanácsnok. Tanulmányait szülővárosában végezte a Dóczi Leánynevelő Intézetben. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le szülővárosában. 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd 1942-től 1945-ig Hódmezővásárhelyen a Református Leánygimnáziumban dolgozott. 1945-től Budapesten él.
Szülővárosa, és annak hagyományai meghatározóak voltak személyisége alakulásában és nem utolsó sorban életművének egyik visszatérő témája lett. Debrecen iránti szeretete mítoszt sző a város köré. Regényeiben, verseiben, színdarabjaiban, minden művében tetten érhető a ragaszkodás, a kapcsolódás a szülővárosához, Debrecenhez. Gyermekkorát az Ókútban, családja történetét a Régimódi történetben, Debrecen lelkét és legjobb híveinek sorsát színdarabjaiban, Debrecenre vonatkozó számtalan tanulmányában írta meg. Regényei a világ számos országában arattak sikert. Szabó Magda a legtöbbet fordított magyar író.
Az írónőt szülővárosában is nagy tisztelet övezi, ezért Debrecen méltóképpen szeretné megünnepelni a jeles évfordulót. Olyan programsorozatot tervezünk, amelybe minél több debreceni be tud kapcsolódni kortól függetlenül, és ezáltal újra feleleveníthetőek lennének az oly sok szállal Debrecenhez kötődő írónő művei – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Halász János alpolgármester.
A kezdeményezésbe remélhetőleg nagyon sok intézmény bekapcsolódik. Egyelőre a Csokonai Színház, a Debreceni Városi Könyvtár, az Alföld folyóirat, a Debreceni Disputa, a Debreceni Egyetem Könyvtára, a Református Kollégium Dóczy Gedeon Gimnáziuma biztosan részt vesz programsorozatban.
Csokonai Színház Szabó Magda „A macskák szerdája” című, Csokonai Vitéz Mihályról szóló művét mutatja be, Árkosi Árpád rendezésében. A bemutató előadásra október 5-én kerül sor.
Szabó Magdát a Debreceni Városi Könyvtár a kerek évfordulón, a szülőváros és az író kapcsolatát sokszínűen bemutató, „Holtig haza: Debrecen” programsorozattal köszönti. Az intézmény honlapján (www.dbvk.hu) tekinthető meg az a virtuális kiállítás, amely az írónőről készült debreceni vonatkozású képanyagot és a programsorozat rendezvényeinek, pályázatainak híranyagát közli.
A honlap különösen értékes része az a fotóanyag, amely a Helytörténeti Fotótár gyűjteményében található. A fotókiállítás a Szabó Magdáról készített képeket időrendben mutatja be. A debreceni látogatások alkalmával készült fotók első alkalommal kerülnek nyilvános közlésre. A kiállítás debreceni helyeket bemutató részében, a képekhez idézetek is csatlakoznak, Szabó Magda azon írásaiból, interjúiból, ahol szenvedélyes szeretettel szól a szülővárosról, a számára kedves helyekről, gyermekkori emlékeiről.
A honlapon kapott helyett a programsorozat rajzpályázati felhívása is.„Az ókút fenekén ott a város gyönyörűnek találtam” pályázatra Szabó Magda műveiben szereplő debreceni épületek, terek, figurák, utcák megjelenítését várják. A pályázatra általános- és középiskolások jelentkezhetnek.
Szabó Magda írói munkásságához kapcsolódó irodalmi pályázatot is meghirdetett a Debreceni Városi Könyvtár. A pályázat szándéka, hogy hozzájáruljon Szabó Magda írásainak újraolvasásához vagy eddig még nem ismert munkáinak felfedezéséhez. A pályázat rejtvényfüzetei megtalálhatók az intézmény fiókkönyvtáraiban, illetve letölthetők a könyvtár honlapjáról.
Szabó Magda születésnapjának hetében irodalmi előadást és rendhagyó irodalomórát szervez a Városi Könyvtár. Az irodalmi összeállítás a „Szüret” című elbeszélő költemény köré épül, melyben főleg az írónő verseit hallhatjuk, illetve részleteket drámai műveiből.
A rendhagyó irodalomóra előadója Dr. Márkus Béla egyetemi docens lesz.
Az Alföld folyóirat többek között Juhász Ferenc írását kívánja közölni a jeles nap tiszteletére, a Debreceni Disputa pedig külön blokkban köszönti az írónőt.