A Breakthru filmstúdió furcsa fába vágja a fejszéjét, terveik szerint elkészítik a világ első olajfestékkel készült animációs nagyjátékfilmjét Vincent van Gogh festményeinek felhasználásával.

A festőművész alkotásai alapján Danuta Roman és mintegy negyven művésztársa 4,5 millió euróból (1,4 milliárd forint) készíti el a produkciót, amely a 2015-ös Van Gogh-év keretébe illeszkedik. Az animációs filmben egyebek mellett a Szajna fényeit is lemodellezik Asnieres-nél, amely a festő 1887-ban készült tájképe után azúrkék, türkiz és Payne-szürke színekben pompázik majd. A készülő film a Loving Vincent (Vincent-t szeretve) címet viseli majd.

A Gdanskban lévő filmstúdió készítette Prokofjev műve alapján a Péter és a Farkas című animációs kisjátékfilmet is, amelyet 2007-ben Oscar-díjjal tüntettek ki. Az új alkotást hatalmas feladat lesz elkészíteni, hiszen egy másodpercnyi filmhez tizenkét kocka, azaz tizenkét festmény szükséges. Egy művész átlagosan napi hat képet tud készíteni, azaz a film fél másodpercét.

A kész festményt digitális technikával lefotózzák, és elküldik az animációs részleghez. A mintegy negyven festő fél éven át szorgoskodik, mint hajdanán másolóműhelyeikben a bencés rendi szerzetesek. Mintegy 56 ezer kulcsfázisra van szükség a Dorota Kobiela filmes és festőművész által a lengyel Jacek Dehnel forgatókönyve alapján rendezett nyolcvan perces filmhez.

A Loving Vincent című filmben egy fiatalember, Armand Roulin - az arles-i Roulin család egyik tagja, akikről a holland festő számos portrét készített – vonaton Párizsba utazik. A film történetét a Van Gogh vásznain ábrázolt személyek mesélik el színészek tolmácsolásában. A szereplőkkel készült jeleneteket egy wroclawi stúdióban veszik fel, ezután festik meg a művész stílusában PAWS (festett animációs) technikával.
A mester több mint száz alkotását használták fel, gyakran pontos másolatot készítve, máskor a film igényei szerint felnagyítva vagy a képen nem szereplő elemeket csatlakoztatva, de olyan Van Gogh-képeket is készítettek, amelyeket a festő sohasem festett meg. Ilyen például a film záróképe is, amelyet híres önarcképe stílusában készítettek el. A film a festőnek a Párizs melletti Auvers-sur-Oise-ban 1890-ben bekövetkezett halála máig rejtélyes körülményeit is taglalja, a nézőre bízva annak eldöntését, vajon öngyilkos lett, megölték, vagy más történhetett vele.

Forrás: mozi.hir24.hu